Parfüm, tojás és fonott korbács
Parfüm és kölni helyett víz, vagy éppen vesszőből font korbács. Csak néhány húsvéti szokás, ami az évszázad kezdete óta megszelídült. Korábban előfordult az is, hogy húsvét hétfőn nem a fiúk vették üldözőbe a gyengébbik nemet, hanem a legényeknek kellett tartaniuk a hölgyektől.
Színes és díszített tojások, kerámia és plüss nyulak. Csak néhány kellék, amelyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni a húsvétot, vagy éppen más lenne az ünnepi hangulat. A fiatalabb locsolókat általában festett tojással, az idősebbeket pálinkával jutalmazzák. Persze csak akkor, ha bejutnak a hölgyekhez. Szerencsére a fiatalok között van olyan is, aki minden szempontból felkészülten várja a húsvét hétfőt.
Keszthelyi Hunor:
Úgy gondolom, hogy vidéken sokkal jobban érdemes elmenni, mert ott ezek a hagyományok még élnek, és ott sokkal jobban várják a locsolókat, mint Baján, és úgy gondolom, ha van ismerős, inkább vidékre menjünk el.
Talán meglepő, de a húsvéti locsolás nem is annyira régi szokás. Megközelítőleg a XX. század elején kezdődött, amihez aztán minden országban hozzáadtak valamit. A húsvéti nyúl ötlete például a németektől származik. Ahogy a néprajzkutató elmondta, a locsoláshoz használt víz és tojás voltaképpen a termékenység jelképei.
Kothencz Kelemen, néprajzkutató, Türr István Múzeum, Baja:
Van egy aprószentek napi, Baja környékén is ismert szokás, ez a suprikálás, amikor egy fűzfavesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányok hátsóját. Ugyanezt húsvétkor szokták több tájegységen is használni,l és akkor ilyenkor a lányok vesszőzik meg a legényeket, ez is egyfajta termékenység varázsló rítus.
Ezen kívül van egy másik húsvéti szokás is, ami kimondottan a térségre jellemző. A bajai bunyevácok korábban nem tojást, hanem gyümölcsöket díszítettek. Ilyen volt a cifra narancs, alma vagy citrom, amit az asszonyok korommal mintáztak meg. Akkoriban ezzel várták a locsolókat.