Néprajzi nemzetiségkutató tudományos konferenciát rendeztek Baján, immáron a kilencedik alkalommal. Központi téma volt ebben az évben „A család és a munka a Duna–Tisza közi nemzetiségek és népcsoportok körében”. A nemzetközi konferencián magyarországi és vajdasági magyar kutatók számoltak be kutatási eredményeikről.

A hajósi sváb parasztság mentalitása, a kecskeméti ortodox zsidó hitközség nagycsaládja és az úgynevezett ‘zadruga’, mint nagycsaládi gazdasági szervezet a bunyevácoknál. Ez csak néhány téma a bajai konferencia előadásai közül. A két napos rendezvényen néprajzosok, történészek, régészek, nyelvészek és helytörténészek számoltak be kutatási eredményeikről, amelyek a 18-19 századba vezetnek vissza és a nagycsaládi szervezet témakörét járják körül. A nemzetiségkutató konferenciát a 90-es évek elején szervezték meg először Baján.

Kothencz Kelemen, néprajzkutató, muzeológus, Türr István Múzeum, Baja

“Az idei konferencia tematikájának ötletét az adta, hogy az ENSZ május 15-öt a család nemzetközi napjává nyilvánította, illetve az Európai Unió családszervezeti szövetsége a 2014-es esztendőt a család és a munka összehangolásának szentelte. Ennek apropóján mi is ezeket a kulcsfogalmakat jelöltük ki a konferencia alap tematikájául.”

Dr. Nagy Janka Teodóra az idősekről való gondoskodás szokásait kutatta a Duna–Tisza közében. Azt mondta, gazdag a forrásanyag a témakört illetően, és fontos, a ma élőknek szóló üzenete van a kutatási eredményeinek.

Dr. Nagy Janka Teodóra, főiskolai tanár, PTE Illyés Gyula Kar

“A tradicionális család körében, hogy hogyan valósult meg, milyen olyan formái voltak, előzményei, milyen szokások, nem a jog által szabályozott, hanem az erkölcs által szabályozott szokások éltek, amelyek az idős emberek betegsége, vagy az idős kor miatt az öngondoskodási képességének csökkenése esetén megvalósultak.”

A vajdasági, magyarkanizsai származású Dr. Klamár Zoltán a bácskai magyarok és nemzetiségek első világháborúban betöltött szerepével foglalkozott.

Dr. Klamár Zoltán, etnográfus, muzeológus, Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác

“Azt próbálom megvilágítani az előadás során, hogy kinek mit jelentett az első világháború, ki, hogyan vonult be, ki, milyen családból, milyen közegből indult el, és egy kitekintés erejéig azzal is fogok foglalkozni, hogy tulajdonképpen a folklór hogyan élt tovább az első világháború alatt.”

Kothencz Kelemen elmondta, már hagyomány, hogy minden alkalommal az előadások anyagát tanulmány kötet formájában megjelentetik, így az idei konferencia beszámolóit is kézbe vehetik majd az érdeklődők.