Több ezren gyűltek össze Baja mellett, hogy megünnepeljék Szűz Mária születésnapját. A vodicai nagymisét dr. Bábel Balázs tartotta. Kalocsa-Kecskemét érseke beszédében a nemzetiségek békés együttélésére, és az élet állandó változására is kitért.

Vodicának, vagy más néven Máriakönnyének több legendája is fennmaradt. Az egyik szerint egy szerb és egy magyar diák vándorolt erre, akiket farkasok támadtak meg. A közelben magas fát láttak, amin egy Mária-kép függött. A diákokat végül az mentette meg, hogy a Szűz Anyához kezdtek fohászkodni. A fától nem messze két forrást is észrevettek, és elhatározták, hogy saját vallásuk szerint a megmentőjük tiszteletére szentelik. Ide épült a templom is. A hívek pedig minden esztendőben a kegyhelyhez látogatnak, hogy megünnepeljék Szűz Mária születésnapját.

„Mi szoktunk jönni. Azelőtt a férjem hozott kocsival bennünket, úgyhogy családostul jöttünk, sok éven keresztül.”

„Már nyolc éves koromban elhozott a nagymamám, azóta… ilyen szimbólumnak, vagy imahelynek tartom, és most már a férjemmel járok, és ide jövünk minden évben imádkozni. Decsről jövünk különben.”

A fiatalok közül többen az osztálytársaikkal érkeztek.

„Igazából felszabadulok, mert így elvagyunk az osztállyal, meg aztán nézzük itt a misét, úgyhogy ezt jelenti számomra.”

Mivel Máriakönnye búcsújáró hely, ezért különböző nemzetiségek találkozópontja is. A nagymisét bemutató dr. Bábel Balázs azt mondta: az emberi lét soha nem megállapodás, hiszen múlik az idő, és minden változik. Zarándokok vagyunk magunk is.

dr. Bábel Balázs, érsek, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

„A zarándoklat az nem egy külső cselekedet, hanem egy belső, valójában. És erre kellene eljutni mindannyiunknak, hogy más emberként térjünk haza, legalábbis kissé megnyugodva, feltöltődve, és jobb lélekkel.”

Az érseke hozzátette: az igazi Krisztus-követés valójában lelki követés. Ez pedig a leginkább Szűz Máriától tanulható meg.