Édesvízi medúzákat fedeztek fel a Sükösd és Nemesnádudvar között fekvő tórendszerben. A hazai vizekben eddig csak a tiszta vizű bányatavakban találkoztak a különleges élőlényekkel, tőzegtóban most először láttak csalánozókat. A szakemberek szerint, a két centiméter átmérőjű medúzák eredetileg Délkelet-Ázsiából származnak, az viszont egyelőre még kérdéses, hogy hogyan kerültek a magyar tavakba.

A csalánozókat a két méter mélységű tőzegtó zavaros vizében nehéz észrevenni a csónakból, annál is inkább, mivel az állatok csak néhány másodpercig lebegnek a vízfelszín közelében. A Nemesnádudvar és Sükösd között fekvő, mintegy 10 hektáros tórendszert 30 évvel ezelőtt alakították ki, de ilyen élőlénnyel a helyiek most találkoztak először.

Kiss Ferenc, tógazda, Nemesnádudvari Tőzeges tó

„Az egyik horgászunk fedezte fel körülbelül egy hete, teljesen véletlenszerűen, egy horgászkészséget vitt be a vízre és akkor vette észre. Én medúzának véltem, másnap kijöttünk, azonosítottuk és valóban édesvízi medúzák. Igazából mi se láttunk még előtte ilyet, de azért van gondolatunk arról, hogyan nézhet ki egy medúza és ezek azok, egyértelműen látszik.”

A szakértők szerint a jelenség nem ismeretlen Magyarországon, ugyanakkor nagyon ritka. A két centiméter átmérőjű édesvízi medúzák általában a tiszta vizű bányatavakban fordulnak elő. Baja környékén legutóbb a kilencvenes évek végén, a szeremlei Duna-ágban tapasztaltak a sükösdihez hasonló medúza rajzást a szakemberek. A rejtett életmódú csalánozókat polip formájukban szinte lehetetlen észlelni, ezért kevés róluk az adat.

Fehér Gizella, hidrobiológus

„Régebben úgy tartották, hogy Amerikából kerültek hozzánk akváriumi növényekkel, mint például a kanadai átokhínár és kiszabadulva a vizekbe néhol megmaradhattak, ahol kedvezőek a körülmények a számukra. Mostanában inkább azt mondják, hogy Délkelet-Ázsiából jött, mert ott is található ez a faj. Mivel ilyen mikroszkopikus és kicsiny méretűek terjedésük lehet hajók fenekén, halakkal, akváriumi növényekkel.”

Az édesvízi medúzák testének több mint 97 százaléka víz, tengeri rokonaikkal szemben viszont csak az apró vízi állatokra jelentenek veszélyt, így a horgászoknak nem kell tartaniuk a tőzegtó csalánsejtes lakóitól.