Június 4-e a nemzeti összetartozás napja. A térségben már egy nappal korábban elkezdődtek a megemlékezések, elsőként Csátalján, a község parkjában. A település vetélkedővel is készült, az általános iskolás diákoknak arról kellett számot adniuk, hogy mennyit tudnak a trianoni békeszerződésről.

A magyar nemzetért és a hazáért mutattak be misét Csátalján, ezt követte az emlékműsor a település parkjában. Az idei fő szónok a térség országgyűlési képviselője volt. Zsigó Róbert azt mondta:  a trianoni döntés az eddigi legnagyobb trauma Magyarország történetében, a haza viszont mindig egyenlő volt, és mindig az is marad.

Zsigó Róbert, Baja és térsége országgyűlési képviselője

„2011 óta a nemzeti összetartozás napjára emlékezünk, június 4-én. Arra, hogy a magyar nemzet egységét megbontotta az akkor békediktátum, de arra is, hogy jelenleg – ha akarjuk – ahogy a beszédekben is elhangzott, akkor ugyan nem határmódosítással, de határmódosítás nélkül a nemzeti egységet meg tudjuk teremteni.”

Csátalján délelőtt vetélkedőt is rendeztek, amelynek témája a békediktátum volt. A megmérettetésen helyi és határon túli általános iskolások vettek részt.

Kovács Antal, polgármester, Csátalja

„Sajnos még mindig az iskolában nem beszélnek erről a nagy tragédiáról. Beszélünk tatárjárásról, beszélünk mohácsi vészről, igaz, hogy akkor is az ország idegen megszállás alá került, kisebb lett akkor is Magyarország területe, de akkor fegyverrel vették el tőlünk.”

Felül lehet emelkedni Trianonon, hiszen az Európai Unióban nincsenek határok – ez is elhangzott az elcsatolt területek szónokaitól. A megemlékezésen a korábbi országrészek mindegyike képviseltette magát .

Csorba Árpád István, elnök, Erdélyi Rákóczi Szövetség

„Az erdélyi magyarság már túl van azon, hogy azon rágódik, hogy melyik országhoz tartozik. A legfőbb feladata, hogy dolgozzon,  és megtartsa a magyarságát. Ugyanakkor gyarapodjon, hogy be tudjuk tölteni azt az életteret, amelyet Erdély földjének neveznek.”

A műsort követően a résztvevők koszorúkat helyeztek el a község parkjában lévő emlékműnél. 2010-óta a külhoni magyarok igényelhetnek úgynevezett „honosítást”, az adatok szerint eddig megközelítőleg 800 ezren éltek a lehetőséggel.