Rejtő Jenő életéről és munkásságáról nyílt rendhagyó tárlat a Szabadidő Házban. Az író nem hétköznapi személyiségéré és egyedi alkotói stílusára a szokásostól eltérő módon próbálták meg rávilágítani a szervezők. Mindezt az ötletesen berendezett helyiséggel érték el, de a megnyitón előadott színészi játék is az író sajátos fantáziavilágára, humoros egyéniségére, és kimagasló teljesítményére utalt.

A láthatatlan légió, A tizennégy karátos autó és Az elveszett cirkáló. Ki ne ismerné Rejtő Jenő nagy sikerű regényeit? De ki ne ismerné a helyesírásáról, vagy inkább helytelen írásáról népszerűvé vált Fülig Jimmy vagy Piszkos Fred kapitány figuráit? Őket az álnév alatt alkotó P. Howard álmodta meg az 1940-es években, de történeteik a mai napig hódítanak az eredeti mű, vagy a fiatalok által jobban kedvelt képregény formájában. Utóbbiból bőven volt mit megmutatni a különleges tárlaton, hiszen a humoros, karakteres főszereplőket és kalandos útjukat nagyon sokan próbálták meg minél viccesebben lerajzolni. Sőt olyanok is akadnak az országban, akik megszállottjaik a Rejtő regényeknek és illusztrációknak. Egyikük például nagyapjától a legismertebb Rejtő illusztrátortól, Korcsmáros Páltól örökölte a gyűjteményét, és a lelkesedést is. Azóta rendszeres résztvevője és szervezője a műveket bemutató vándorkiállításnak.

Korcsmáros Gábor – igazgató, Képes Kiadó
Ők nem találkoztak fizikailag, viszont nagyapámnak jutott az a feladat, hogy Rejtő regényekből képregényeket készítsen. Egyébként többen is készítettek képregényt Rejtő regényből, például Zorád Ernő remek grafikus is megpróbálkozott ezzel, és még ő is azt mondta, hogy nem sikerült neki úgy, nem sikerült neki úgy visszaadni Rejtő humorát, mint nagyapámnak.

A Reich Jenő néven született író látszólag ponyvaregényeket, kalandregényeket írt, életművét azonban manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik, olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei éppen ezért szenteltnek nagy jelentőséget a művek népszerűsítésének. A tárlat anyagának nagy részét nyolc évvel ezelőtt állították össze, amit azóta is bővítenek.

Thuróczy Gergely – irodalmi muzeológus, Petőfi Irodalmi Múzeum
Tulajdonképpen ez az első Rejtő kiállítás, mert nagy kultusza volt Rejtőnek, most is éppen elegen olvassák, de mondjuk a 60-as, 70-es, 80-as években százezer számra fogytak a könyvei, ilyen szerző ma már nincsen. Viszont az életéről és a munkásságáról nem nagyon lehetett sokat tudni, illetve sokféle szóbeszéd, mende-monda keringett. A Rejtő legendárium az kiterjedtebb, mint Rejtő életének a tényanyaga.

A tárlaton az íróról, a könyveiről és a főhőseiről részletes írott és tárgyi anyagok alapján tájékozódhatnak az érdeklődők. Mindezt február 16-ig lehet megnézni a Petőfi-szigeti Szabadidő Házban.