Mécsesek és virágok a temetőkben
Több ezer ember látogatott ki az elmúlt napokban a bajai és környékbeli temetőkbe. Bár Mindenszentek napja november elseje, halottak napja pedig november 2-a, a legtöbb család már a hétvégén szakított időt arra, hogy virágot, mécsest helyezzen el elhunyt szerettei nyughelyén. A kegyeleti ünnep különösebb gond nélkül telt Baján.
Virágcsokrokkal, koszorúkkal és mécsesekkel a kezükben érkeztek a hozzátartók a temetőbe november elsején. A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Ezekben a napokban azok is kilátogatnak a sírkertekbe akik év közben csak otthon emlékeznek. Talán a szép időnek köszönhetően, talán a hozzáállásnak, sokan nem szomorú arccal érkeztek elhunyt rokonaikhoz, barátaikhoz. Hiszen mint azt elmondták: fontos az emlékezés, de ami még fontosabb, hogy a szép és jó dolgokat őrizzük meg egykori szerettünkről.
„Főként ilyenkor, és nekünk a halottak napja elsősorban születésnapot jelent. Az élet folytatódik. Tehát megemlékezünk a szeretteinkről, és utána születésnapot tartunk.”
„Nagyon fontosnak tartom. Megemlékezünk róluk. Megemlékezünk, nem felejtettük el őket. Az én szüleim már közel 20 éve haltak meg, és nem lehet elfelejteni. Ez egy olyan nap amikor mondjuk az egész család arra emlékezik, csak nem tudunk egyszerre kijönni, a különböző elfoglaltságok miatt, de mindenki ellátogat a nagyszülők vagy a szülők sírjához.”
A látogatókat virág és mécses árusok várták a temető előtt. Aladics Imréné elmondta, a legnagyobb forgalom 31-én hétfőn volt, és a hagyományokhoz híven inkább az esti órákban érkeztek a gyászolók. A szegfű és a rózsa mellett pedig a különlegesebb virágokból fogyott a legtöbb.
Aladics Imréné
„A legnépszerűbb a nagy krizantém, tehát a nagyfejű drabli, aminek 350 volt szála, és akkor még a pókosak, ami olyan, hogy fagyálló is, az pedig 280.”
A halottak napját Szent Odiló bencés apát 998-ban vezette be emléknapként, de később a renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. A gyertyagyújtás pedig a feltámadás fényességét szimbolizálja a keresztény emberek számára.