2016-ban kétszer is tudtak szüretelni jégbort Hajós-Baján. A különleges csemegét viszont csak 3-4 év múlva kóstolhatják meg a fogyasztók. A nagy hideg egyelőre nem okozott kárt a szőlőben, a tőkék a januári nyugalmi állapotban akár mínusz 25 fokig is bírják a fagyot.

Az ital mély színe mutatja, hogy ez már a friss jégbor a pohárban. A bortörvény szerint mínusz 6 Celsius fok alatt lehet szüretelni a jégbornak való szőlőt, ez az a hőmérséklet, amikor a bogyóban megfagy a víz és koncentrálódik a cukor. 2016 jó évjárat volt Hajós-Baján, mivel januárban és decemberben is tudtak szüretelni. A magas savtartalomhoz megfelelő cukortartalom is kell, így csak bizonyos fajtákból készülhet jégbor.

dr. Sümegi József, borász, Sümegi Pincészet
„Szépen megfagyott a rajnai rizling, úgyhogy ilyen 32-33 cukorfokos mustot szüreteltünk, ami természetesen a hordóban van, de nem erjed még, mert még mindig hideg és hát nálunk rajnai rizlingből, a geisenheimi 110-es klónból készítjük a jégbort, amit direkt arra szelektáltak, hogy jégbort lehessen belőle készíteni, vastaghéjú, tehát nehezen rohad.”

A feldolgozás is mínusz 6-7 Celsius fokon történik, így az erjedésre tavaszig kell várni. Az idei fagyok egyelőre nem okoztak gondot az ültetvényen. A leghidegebb napon mínusz 19 fok volt, ami elsősorban a korai érésű csemegeszőlőnek kedvezőtlen.

dr. Sümegi József, borász, Sümegi Pincészet
„16-os ősz az nagyon jó volt arra, hogy beérjenek a szőlők, tökéletesen be is értek. Ez a hideg pedig még abban az időben jött, amikor mély nyugalmi állapotban vannak a szőlők, tehát ha ez a -19 mondjuk február végén jön, akkor sokkal veszélyesebb lett volna, mint január elején, közepén, de ennek sem örülünk.”

A fagy ellen régen betakarták a szőlőtőkét, ma viszont erre már nincs idő és a művelés is modernebb. Ezért a borszőlő jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, de gazdaságilag előnyösebb ez a fajta munkavégzés.