Egyre nagyobb sikereket érnek el a rezisztens, azaz ellenálló szőlőfajták előállításával Magyarországon. A Pécsi Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete két évtizede foglalkozik az új fajták nemesítésével, aminek célja a permetezés nélkül történő gazdálkodás és borkészítés. A fajtakísérletek legnagyobb termőterülete a Hajós-Bajai Borvidéken van.

A sorok végén számok jelölik az egyes kísérleti fajtákat. A borotai birtokon 20 fajta szőlő növekedését és termését figyelik meg üzemi körülmények között, ami több száz tőkét jelent fajtánként. A legfontosabb szempont az, hogy a különböző betegségekkel szemben, mint amilyen a peronoszpóra, a lisztharmat vagy újabban a fekete rothadás, mennyire ellenálló a növény. Az országban Koch Csaba foglalkozik a legnagyobb területen a kísérleti tőkékkel. A borász szerint, csak a keresztezésekkel érhető el olyan genetikai állomány, ami ellenáll a betegségeknek permetezés nélkül.

Koch Csaba, borász, Koch Borászat

„A viniféra fajták, a tiszta európai fajták teljesen védtelenek a gombabetegséggel szemben. Sokan nem tudják, hogy Európában 2%-a a területeknek szőlő és gyümölcs, viszont a növényvédő szerek több mint 50%-át erre a két százaléknyi területre szórják el. Egy szőlőültetvényt legalább 8-10-szer kell permetezni évente, ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a gomba betegségektől.”

Magyarországon az ötvenes évek végén kezdődtek a fajta kísérletek, ekkor született többek között a zalagyöngye, a királyleányka, vagy a bianca. A kilencvenes évektől a Pécsi Tudományegyetem szakemberei vették kezükbe a nemesítést, több partner gazdaságot bevonva a munkába, így a Hajós-Bajai pincészetet is.

Dr. Kozma Pál, tudományos főmunkatárs, PTE

„A tervezés nagyon fontos része a dolgoknak, szőlőpárok kiválasztása, jön a szelekció, szabad földön, tőkénként vizsgáljuk, kóstoljuk, leírjuk a növényeket, majd ezekből bort készítünk és amelyek az elvárásainknak megfelelt, azokat elkezdjük szaporítani. Általában első lépésben 5-10 tőkét szaporítunk le egy magról kelt növényről, de van amikor annyira megfelel az elvárásainknak, hogy azonnal minden rügyet beoltunk és szőlőéréskor, borbírálatkor bemutatjuk, hogy mik az új reménységek.”

A nyugati vásárlók egyre jobban keresik a vegyszerek nélkül megtermelt minőségi bort. A borotai birtokon két fajtával, a Pannóniával és a Bácskával ma már 30 hektáron dolgoznak, méghozzá biotermesztéssel, így 2019-ben már az ezekből kinyert bioborokat palackozhatják Hajós-Baján.