Az emberi sorsok bemutatása és a közelmúlt felkutatása állt annak a pályázatnak a középpontjában, amelyen a Szent László Általános Művelődési Központ is részt vett. A diákok  a 2. világháború utáni időszak hétköznapjait vizsgálták a múlt században élő emberek szemszögéből. Az eredményeket ünnepélyes rendezvényen mutatták be az érdeklődőknek.

A múltat kutatták a Szent László Általános Művelődési Központ tanárai és diákjai, a cél az audiovizuális emlékgyűjtés volt. Mindez a Társadalmi Megújulás Operatív Program, azaz a TÁMOP keretében valósult meg. A munkáról Keresztes József, az intézmény igazgatója elmondta: komoly helytörténeti, helyismereti dokumentumokkal gazdagodott az iskola.

Keresztes József igazgató, Szent László ÁMK
Alapvetően két témában dolgoztak munkatársaim: az egyik téma döntően a Baja és Baja környékén élő nemzetiségi életformába, nemzetiségi létben élők történetét dolgozta fel. Nagyjából az 1940-es évek elejétől az 1970-es, ’80-as évekig, a másik munkacsoport pedig a bajai polgári életformának a titkait és a kincseit kutatta. Régi bajai polgári családok sarjait, leszármazottait interjúvolták meg, olyanokat, akik Baján élnek és olyanokat is, akik elszármaztak már Bajáról.

A közelmúltnak sok tanúja él még közöttünk, akik hiteles képet adnak az akkori létről, sorsokról. A mai technikai eszközökkel az ő emlékeiket, történelmi tapasztalataikat gyűjthették össze a diákok és mutathatják be a jelenkornak. Az iskolában 2 csoport dolgozott, összesen 15 diák vett részt a kutatómunkában, amelynek során 50 interjút készítettek. A Szent László Általános Művelődési Központ a Terror Háza társintézményeként vett részt a programban. A pályázatban az intézményt kötelezettsége, hogy 5 éven keresztül fel kell használni az interjúkat az oktatásban.