Óvoda és iskola között
A héten megkezdődött az új Nemzeti Alaptanterv szakmai egyeztetése. A köznevelési kerekasztal felvetését támogatja a kormány, miszerint 2019-től bevezetnének egy kilencedik osztályt az általános iskolákban. Az eredményes iskolai munkához testi, lelki és szociális érettség egyaránt szükséges.
A tavasz beköszöntével egyre több időt töltenek a szabadban az óvodások. A sok mozgás fontos része a nevelésnek, ami nem csak a testet fejleszti. Az óvodában a gyerekeknek nagycsoportos korukig el kell jutniuk oda, hogy egy 20-30 perces foglalkozáson egy helyben ülve dolgozzanak fel témákat. Az iskolaérettséghez hozzátartozik a közösségi nevelés, ami az érzelmi, szociális területeket érinti, az anyanyelv és az értelmi képességek fejlesztése, valamint a téri tájékozottság is.
Makida Lászlóné, óvodavezető, Bajai Óvodaigazgatóság, I. számú tagóvodája
„Különböző területek vannak, amiket az óvodában szervezett foglalkozások keretében tartunk meg, ilyen például a mesélés, verselés, vagy az ének-zene, tánc, ide tartozik még a külső világ tevékeny megismerése, ami ugye a környezeti nevelést és a matematikai ismereteket foglalja magába. És a testnevelés foglalkozások is.”
Az óvodában rendszeresen végeznek felméréseket, hogy lássák mennyit fejlődtek a gyerekek. Így egyénenként tudják fejleszteni az elmaradást is. A szülő kérésére a pedagógiai szolgálat szakvéleményt állít ki, hogy iskolaérett-e a gyermek. A többség inkább visszatartja még egy évre a gyereket az óvodába.
Az elsősök sok mondókát és ritmusgyakorlatot tanulnak, ami a beszédfejlesztést segítik. A szentistváni iskolában például az első hat hetet a tananyag elkezdése helyett játékos feladatokkal töltik.
Siposné Borsay Mariann, tanító, Bajai Szentistváni Általános Iskola
„Nagyon sok elsős kisgyerek nincs tisztában a testrészeivel, hogy melyik micsoda. Ameddig pedig ezt nem tudja, addig nem tudja elhelyezni magát a térben. Először ez az első, a testséma, utána jön a bal-jobb. De a hallásukat is nagyon kell fejleszteni, mert később, amikor a hosszú-rövid magánhangzók, mássalhangzók jönnek, akkor sokkal nehezebben hallják ki őket. Ezért az óráknak egy része még most is a beszédfejlesztésből áll.”
A köznevelési kerekasztal a héten szakmai vitára bocsátotta az új nemzeti alaptantervet, aminek része egy kilencedik osztály bevezetése. Ennek célja az alapkészségek fejlesztése lenne.
Palkovics László, oktatási államtitkár, EMMI
„A kormány itt azt az opciót tartja követendőnek, ahol ez a plusz egy év az óvoda és az iskola közé épül be, tehát természetesen nem csak arról van szó, hogy itt plusz egy év megjelenik, hanem ez úgy kell, hogy megjelenjen, hogy szerves részét képezze a most már Magyarországon is kötelezően három éves korban elkezdődő óvodáztatási rendszernek, egészen odáig, hogy azokat a képességeket, tudást a gyerekek megszerezzék, ami az alap kompetenciák körébe tartozik.”
A tartalmi szabályozás célja az, hogy a hatékony tanulásra tanítsák meg a gyerekeket, valamint felülvizsgálnák a pedagógus továbbképzést is.