Nincs hal a Duna paksi és bajai szakaszán. A problémával az utóbbi egy évben egyre több helyi horgász fordul a megyei szövetséghez, így csütörtökön egy fórumot tartottak a Petőfi-szigeten, hogy a pecások választ kapjanak kérdéseikre. Az egyesületek és a hivatali szervek abban egyetértenek, hogy az illegális fogásokat csak társadalmi összefogással és pontos információkkal lehetne megakadályozni.

Az idén még alig akadt valami a horogra, erről számoltak be a helyi horgászok. A paksi és a bajai Duna-szakaszon mintha eltűntek volna a halak és velük együtt a kormoránok is.

Az egyik szeremlei horgász azt mondja, ő 40 éve jár ki a mellékágakra, idén viszont ponttyal egyáltalán nem találkozott, pedig tavaly 20-30, de volt akinek 80 darab is horogra akadt. Hiába az etetőanyag és a rutinos versenyzők tapasztalata, a kapásjelző meg sem mozdul se éjjel, se nappal.

Várszegi József, elnök, Aranyhal-Baja SHE

„Amit egyáltalán lehet fogni az a telepített ponty, a telepített, egy kevés fehérhal, dévér, a karikakeszeg az eltűnt, a Sugovicába nincs hal és nem tudjuk miért.”

Egy másik horgász szerint a meder fenéken nincs mozgás és a víz minőségére is sokan panaszkodnak.

Az utóbbi hónapokban több száz jelzés érkezett a megyei szövetséghez, akik az eset kivizsgálását kérték a Magyar Országos Horgász Szövetségtől és az illetékes hatóságoktól. Érdekesség, hogy halpusztulást egyáltalán nem tapasztaltak és ivadékok is szép számmal vannak a Dunában.

Kovács Sándor, ügyvezető elnök, BÁCSHOSZ

„Ebbe az évbe már több mint öt alkalommal hivatalos vízmintát vetettünk, vizsgáltuk, azt tudom mondani, hogy határérték fölött szennyező anyagot nem találtunk. Érdekes a dolog, hogy mégsem eszik a hal, mert ugye aki halradarral nézi, az lát halat. Tehát valami baj van a halak étvágyával.”

A szakemberek szerint egy több éves átfogó kutatómunkára volna szükség, hogy minden kérdésre pontos választ kapjanak, amibe a Duna Kutatóintézetet és a gödöllői egyetemet is bevonnák. A legsürgetőbb kérdés pedig a halőrzés, a megyei szövetség 10 hivatásos ellenőrének munkáját önkéntesek segítik, a 2015 óta működő Állami Halőri Szolgálat pedig az orvhalászatból adódó illegális kereskedelem felszámolását végzi.

Zsigmond Richárd, igazgató, Földművelésügyi Igazgatóság, NÉBIH

„Mivel egyben kormányalkalmazottak és halőrök is, így különböző egyéb hatósági feladatokkal is fel vannak ruházva, így róluk azt kell tudni, hogy jogosultak a vízparti és a szárazföldi ellenőrzés mellett a hal nyomon követésére egészen a halárusító helyekig és éttermekig elkísérni.”

A horgászok szerint sokat segítene, ha a szlovák és szlovén jogszabályokhoz hasonlóan a magyar törvények is jelentős pénzbírsággal és tényleges elzárással büntetnék a rapsicokat. A horgász szövetség szeretne minél előbb megoldást találni a problémára, ellenkező esetben ugyanis a horgászok nem váltják ki a 2018-as jegyeket.