A 113 éve született Rejtő Jenő kalandos életéről nyílt interaktív foglalkozásokkal egybekötött kiállítás csütörtökön délután Baján. A tárlat Rejtő Jenő és a színház kapcsolatát mutatja be, bepillantást engedve pályafutása ma kevésbé ismert, ám sikerekben gazdag operett-, kabaré- és forgatókönyírói oldalába. A program egyúttal az író halálának 75. évfordulójának is emléket állít.

A 30-as, 40-es évekbeli Pesten érezhette magát az, aki részt vett csütörtökön délután a Bácskai Kultúrpalotában a Rejtő és a színház című kiállítás megnyitóján. A falakon korabeli színházi plakátok és fényképek, valamint cikkek fogadták a látogatók, az egykori kávézó pedig egy hangulatos bárrá alakult a korszakot idéző tárgyaknak köszönhetően.

A program Hazadi Béla harmonika muzsikájával kezdődött, majd Czifra Erika és B. Szabó Orsolya idézte meg Hacseket és Sajót egy kabaré jelenet erejéig.

Czifra Erika, művelődésszervező, Baja Marketing Kft.

„Egy interakítv kiállítást terveztünk Rejtő Jenővel kapcsolatban. 75 éve, hogy meghalt, ez adta a kiállítás apropóját, illetve az is, hogy több könyv is megjelent most az életével kapcsolatban, hiszen nagyon-nagy homály uralkodik körülötte. És úgy gondoltuk, hogy nem egy klasszikus kiállítást, hanem berendezünk egy hangulatot, a 30-as, 40-es évek, egy premier, egy átmulatott éjszaka utáni hangulat, és hogy aki ide belép az hangulatában próbálja meg megfogni az egész Rejtő-művészetét.”

A kiállítást egybekötötték Thuróczy Gergely A megtalált tragédia című kötetének bemutatójával. A Rejtő-kutató rengeteg érdekességét árult el a magyar szórakoztató irodalom kulcsfigurájáról, és a hozzá kapcsolódó tárgyakról is. Mint mondta: köteteiben a Rejtő Jenővel kapcsolatos hiteket és tévhiteket erősíti meg vagy cáfolja, illetve sok részletet tár az olvasó elé, ahogyan azt most a közönséggel is tette.

Thuróczy Gergely, irodalmi muzeológus, Petőfi Irodalmi Múzeum

„Nem elég Rejtőt kutatni, itt a korszakot is kell. Rejtő összesen 37 évet élt, amikor munkaszolgálatosként eltűnt a Don-kanyarban. És ez a 30-as éveknek a második fele, amikor létrehozta az életművét, tulajdonképpen 5 év alatt, és 80-90 éve lassan már, hogy olvassák és azóta is tart a népszerűsége.”

A tárlat anyagát részben a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, részben pedig a bajai Huber György magángyűjtőnek köszönhették a szervezők és az érdeklődők.

Huber György, magángyűjtő

„Körülbelül olyan 20 éve tart ez a gyűjtői szenvedély és vegyesen gyűjtök mindenfélét, szóval specifikusan jóformán semmit. Minden ami megtetszik azokat szoktam összegyűjteni, megvásárolni és eltenni.”

Ez a szokása pedig most igazi kincsnek bizonyult. A kiállítás március 9-ig látogatható, valamint a következő három hétben bejelentkezés alapján interaktív irodalom órákat is tartanak iskolásoknak, amelyeken a ponyva írásba is belekóstolhatnak majd a fiatalok-árulta el Czifra Erika.