A lelkesedés tavasza
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulójára emlékeztek a bajaiak március 15-én a Petőfi-szigeten. A megemlékezéshez az idén is csatlakoztak a lovas felvonulók, akik a vaskúti úti laktanyától indultak Petőfi Sándor szobrához. Az ünnepi műsort ezúttal a kárpátaljai Nagyberegi Református Líceum diákjai adták, akik az elmúlt héten vendégeskedtek a városban.
Énekszóval indult a menet a Petőfi-szigetből a nemzeti ünnep előestéjén. A városban két évtizeddel ezelőtt, az 1848-as események 150. évfordulóján vonultak fel először fáklyával a helyi és környékbeli néptáncosok, a kezdeményezés pedig mára szokássá vált. A belvárosban tett kör után a fiatalok a Petőfi-szoborhoz tértek vissza, ahol másnap már több százan csatlakoztak a közös ünnepléshez. 1848 tavaszán forradalmi hullám söpört végig Európán. A párizsi forradalom híre március elsején érkezett Pozsonyba. Két nappal később Kossuth Lajos az alsótáblán a jobbágyok felszabadítását, polgári reformokat és önálló magyar kormány felállítását javasolta, amelyet el is fogadtak. Március 13-án Bécsben, majd 15-én Pesten is kitört a forradalom. A Nagyberegi Református Líceum tizenegyedikesei versben, dalban és prózában idézték meg a márciusi ifjak tenni akarását. A magyarokat világszerte úgy tartják számon, mint akik nem szeretik, ha meggondolás nélkül ítélkeznek fölöttük, és felemelik szavukat a függetlenségükért, mondta Zsigó Róbert államtitkár az ünnepségen. Ez a lelkület vezetett a 48-as események kirobbanásához, és ez adott erőt 56-ban is ahhoz, hogy fegyvert ragadjanak az elnyomó hatalom ellen.
Zsigó Róbert, Baja és térsége országgyűlési képviselője
„Tisztelt ünneplők! Senki nem születik szabadságharcosnak. Az ember végzi mindennapi munkáját, neveli gyermekeit, de azzal aligha számol, hogy egy napon majd fegyvert kell emelnie olyan eszmékért, mint a szabadság és az önrendelkezés. Mégis 1848 legnagyobb hősei, Petőfi Sándor vagy a bajai Mészáros Lázár mellett csatába vonultak a tisztes családapák, a felszabadított jobbágyok, vagy épp az egyetemi ifjak. Minden jóérzésű ember érezte, hogy ki kell állni a nemzet megmaradásáért.”
Az ünnepség végén Petőfi Sándor szobránál koszorút helyezett el az önkormányzat, a politikai pártok, valamint a helyi intézmények és civil szervezetek képviselői. A megemlékezést a lovasok felvonulása zárta a Petőfi szigeten.