Egyre gyakoribb a kisgyermekes családokban a kétnyelvűség. Ez egyrészt a vegyes házasságoknak, vagy a külföldre költözésnek köszönhető, másrészt  a szülők tudatos döntésén múlik. A felmérések szerint az óvoda, majd az iskola kiválasztásánál fontos szempont a nemzetiségi nyelvtanítás.

A vöröskereszt téri óvodában nem csak a német nyelv, hanem a népi hagyományok és a kultúra megismerése is fontos része a nevelésnek. A Szent László ÁMK tagintézményében már a kiscsoporttól kezdve sokat beszélnek a gyerekekhez idegen nyelven és a pedagógusok egymás között is így kommunikálnak, hogy az óvodások hozzászokjanak a hangzásához.

György Hajnalka, német nemzetiségi óvodapedagógus, Szent László ÁMK Óvodája

„Nagyon könnyen megtanulják a nyelvet, csak bátortalanok és nehezen nyilatkoznak meg, de mi annak is nagyon örülünk, hogyha a passzív szókincsüket bővítjük és majd később az iskolában jön az, hogy én ezt már hallottam, én ezt tudom és akkor kamatoztatni tudja. De vannak gyerekek akik bátran válaszolnak és meg is merik mutatni, hogy ők ebben már járatosak.”

A legtöbb gyerek az óvodában találkozik először egy másik nyelvvel, a családokban a nagyszülők és a dédszülők közül már csak kevesen beszélik a nemzetiségi nyelvet. De van olyan kisgyerek is, akinek nem a magyar az anyanyelve, vagyis ő ezt tanulja a közösségben. A kutatások alapján négy éves korban a legaktívabb a nyelvtanulás, mivel ekkor tudja a legtöbb szót raktározni az agy. A témában a héten Dr. Klein Ágnes tartott előadást Baján. A Szekszárdon dolgozó nyelvész maga is gyerekkora óta beszél németül. Mint elmondta, a 20. század közepéig a kisebbségi nyelvtanulást a gyerekek számára kedvezőtlennek ítélték, mára viszont ez a nézet megváltozott.

Dr. Klein Ágnes, egyetemi docens, PTE Kultúratudományi Pedagógusképzés Vidékfejlesztési Kar

Kettő, két és fél éves korra egy gyerek el tudja dönteni, hogy hozzá milyen nyelven beszélnek. Ekkor már kialakul annak a tudata, hogy ő kétnyelvű. Azt is meg tudja mondani, hogy apa így beszél, anya pedig úgy, A nyelv, B nyelv, és tulajdonképpen még onnantól sem célszerű keverni, vigyázni kell, ez a kor előtt pedig még pláne nem, mert nem tud szétválasztani két nyelvet.”

A szakértő szerint általában az a jellemző, hogy az egyik nyelv erősebb a másiknál, ritkán van a kettő egyensúlyban. Baja környékén a legtöbb családban a szerb, a horvát és a német nyelvet viszik tovább a gyerekek. Ma pedig már nagy divatja van a nemzetiségi óvoda és iskola választás mellett a külföldi bébiszitter fogadásának is.