Az aradi vértanúkra emlékeztek kedden Baja belvárosában. A honvédtiszteket 1849-ben ezen a napon végezték ki, bűnük szerint azért, mert a magyar szabadságharc mellé álltak. Majdnem 40 évvel később Kossuth Lajos az egyetlen, fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.

A Sugovica Sportiskolai Általános Iskola tanulóinak műsorával kezdődött az október hatodikai megemlékezés. A szabadságharc végén a magyar sereg Világos közelében tette le a fegyvert az orosz csapatoknak, ami nagy sértést jelentett a császári oldal számára. A megadásnak így az volt az üzenete, hogy a hazai csapatok a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem tudnak tovább harcolni.

„Kötél általi halál.”
A történészek szerint ez lehetett az egyik oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett a vértanúk egy részét akasztással végeztette ki.

„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán,  de tudom, hogy mindig csak őt szolgálom.”
Az ünnepi beszédet ezúttal Kovács Csaba, önkormányzati képviselő mondta. Ő úgy fogalmazott: ahhoz, hogy értékelni tudjuk jelenünket, ismernünk és tisztelnünk kell múltunkat. A szónok kitért városunk 1848-49-es szerepére is.

Kovács Csaba, önkormányzati képviselő
„1849. május 6-án a város elfoglalására készülő hadi gőzhajó megtámadta városunkat majd ezer császári katonával. A talpraesett hős bajaiak helyt álltak a városért, és elfoglalták a gőzhajót, majd átadták az első felelős kormánynak. Kossuth Lajos kormányzó 1848. május 12-én kelt levelében köszönte meg a helytállást és a hadihajót.”

Az ünneplés után az önkormányzat, a pártok helyi szervezetei, valamint civil szervezetek helyezték el koszorúikat az emlékműnél.